Ritkán foglalkozom így mások viselkedésével, de most ritka pillanat van: mert egy példával szeretnék előállni.

Nem rég, az egyik Facebook csoportban valaki belinkelt egy videót, ami alatt egy énekesnő fikáz egy amatőr, hobbi énekest. A linkelő állítása szerint nem csak az ő videója alá írt rosszindulatú hozzászólásokat, más honlapon pedig kérdés nélkül más hírességekre (színészre, műsorvezetőre) is tett megjegyzéseket. Bennem pedig megfogalmazódott néhány gondolat. Általánosságban:

Mi késztethet egy (elvileg) sikeres és/vagy profi művészt, vagy más szakmabelit arra, hogy amatőrök "termékei" alá ilyen megjegyzéseket írjon? Egyáltalán mit foglalkozik az amatőrökkel? Ha pedig segíteni szeretne, miért nem kedvesen (esetleg segítő ajánlattal, képzéssel, módszerrel) válaszol?

Szép dolog az őszinteség, de nem ebben a formában. Egy (nívós) szakmabelinek példát kellene mutatnia, úgy gondolom. És ha (elmondása szerint) kultúrát, értéket, minőséget szeretne reklámozni, talán nem árt emberségesen is viselkedni mások iránt. De sajnos ő egy olyan csoport tagja - amit büszkén fel is vállal, - akiket nem a szeretet, hanem a mások iránti gyűlölet tart össze.

Az, aki másokba ilyen módon beleköt, valószínűleg önmagával nincs teljesen rendben. Talán a saját belsejét nem bírja elviselni, mit bár szép csomagolásba rejt, mögötte mégis... talán jobb, ha nem tartozik ránk, mit rejt. De tudod, hiába ülsz a legszebb és legdrágább luxusautóba, ha közben sorvad a szíved! Az egész így semmit sem ér. Elfedheted szép házzal, autóval, sminkkel, ruhával, de boldogságot és elégedettséget nem adhat. Inkább most fedezd fel, mint életed legvégén. Ha ő rendben és egyensúlyban lenne, nem foglalkoztatná mások (főleg amatőrök) terméke, esetleg sikere. Ha nem tetszik a műsor, nem nézem és kész. Nem igaz?

Mégis miért érdekel engem ez? Mert ahogy így indoklás nélkül másokat bánt, az picit nekem is fáj. Mintha a középiskolás nagymenő találna mindenkiben, aki csak szembe jön a folyosón, konkurenciát. Más részről, nem csak önmagát, hanem esetleg más szakmabelieket is lejárat picit: más érzi magát zavarban helyette. Pl. én.

Kívánom neki (és más hasonló viselkedésűeknek is), hogy eszméljen fel, vagy kapja meg az élettől azt a leckét, ami sikeresen átlendíti őt ezen a furcsa, gőgös állapoton! Peace & Love! ☮ ❤

A képet szintén a Facebookon találtam, bizonyos Lacfi Áginál (kicsit kivilágosítottam), szerintem picit idevág. :)

A blog elköltözött! Itt megtalálod a legújabb bejegyzéseket: https://megvalositas-alatt.hu