2014. jan 31.

Ajánló: Megbocsátás

Ajánló: Megbocsátás

serenityValahol egyszer azt olvastam, hogy az emberi agy (vagy lélek, vagy ami vagyunk) alapjáraton megbocsátásra van programozva. Azaz, ha nem ragaszkodsz a haraghoz, akkor gyakorlatilag egy idő után automatikusan megbocsátasz. Azt hiszem, van benne valami. De első sorban tisztázzuk, mi az a megbocsátás.

Sokszor hallottam már, hogy valaki fennhangon ecseteli, hogy "ez megbocsáthatatlan", "ezt sosem bocsátom meg neki" - és hasonlók. De ez a megbocsátás, kicsit úgy érzem, eltorzult jelentéssel bír, ha a fenti kijelentéseket veszem alapul.

Mi a megbocsátás? Semmiképp sem az, hogy esetleg helyeselném, amit tett velem, és megengedném neki, hogy N+1 alkalommal is belém rúgjon. Nem, nem az. Ha engedem, hogy belém rúgjon még egyszer, akkor csak szimplán nem tanultam az esetből. Ez megbocsátástól független. Ha magát a szót vesszük alapul: bocsát - mire használjuk még? Elbocsát, elenged. Úgy gondolom, ez olyasvalami tőből fakadhat, hogy elengedem a haragomat, lefejtem magamról azt az érzelmi köteléket, ami szennyezi a lelkemet. A haraggal csak magamat büntetem.

Ha haragudnék azokra az emberekre, akik valaha bármi rosszat tettek velem (pedig egyes értelmezésekben talán komoly okom is lenne rá), igencsak problémát okozna megoldani néhány dolgot az életemben. Nem szándékozom kiteregetni ide a múltamat, nem szeretnék senkinek sem kellemetlenséget okozni. Legyen csak annyi, hogy ahhoz, hogy meglátogassak bizonyos embereket, el kell viselnem fogadnom más bizonyos embereket is. Ebben az elfogadásban segít a megbocsátás. Ha van valaki, akivel vagyok olyan viszonyban, akkor elmondom, mi történt a múltban, de nem haragból, hanem tényként kezelem. Ez a múltam, ez történt. Nem helyeslem a (múltbéli) tetteiket, de (már) nem haragszom.

Ha haragudnék ezekre az emberekre, valószínűleg menne a mocskolódás, rengetegszer görcsbe állna a gyomrom, több morcos ránc lenne az arcomon, depressziós lennék, mint régen... Nem tartanék ott, ahol most. Úgy érzem, a harag gátol a fejlődésemben és a céljaim elérésében. Felesleges energiapocsékolás lenne.

Mert mi is a harag? "Haragszom rád, mert szemét voltál" - ezt gyerekkoromban úgy mondták: "mérges vagyok rád, mert csúnyán viselkedtél". A kulcs a mérges. Amikor haragszom, tényleg olyan, mintha méreg terjedne szét a lelkemben. Sötét érzések kerítenek hatalmukba, gyorsul a szívverésem, légszomjam lesz és hasonlók. Épp ezért sokszor tudatosan igyekszem, hogy ha ér valami negatív hatás, minél hamarabb túljussak a méreg állapotán, és megbocsássak, akár kérik, akár nem. Célom, hogy a már csak átlagosan 3-4 órán át tartó sértettségem, még rövidebb időmbe kerüljön, hogy mihamarabb tiszta fejjel tudjak gondolkodni és reagálni a történtekre, esetleg harag nélkül megbeszélni, egyeztetni a nézeteket.

Nem, itt most nem az érzelmek elnyomásáról van szó. Meg kell tanulni feldolgozni az eseményeket, amely például egy szakítás esetében akár egy évig is eltarthat. Mindenképp át kell mennie rajtad a "kémiai folyamatnak", az érzelemnek valamikor. Kisírni magadból, ha olyan, vagy kidühöngeni, leírni vagy elmondani annak, aki érdemes rá. Helyre kell tenned magadban az eseményeket, tisztáznod magadban az érzelmeidet. Majd el kell fogadnod a tényt, és ebből a helyzetből menni tovább. Menni tovább. Ez a folyamat (is) fejleszthető, éppúgy, mint az izmaink, fizikális képességeink.

Volt olyan esemény az életemben, amit sokáig nem tudtam feldolgozni. Hogyan is tudtam volna, hiszen kicsi voltam még hozzá, azt sem tudtam, mi az - de megtörtént. Nem is emlékeztem rá később még hosszú évekig, ám a hatását mindig éreztem. Aztán eljött az az idő, amikor felnőttem hozzá, bár az emlék csak halványan derengett, ám az érzés rettenet élesen nyilallt belém, sírtam, remegtem, megsemmisültem - de már tudtam mi okozza a gátat, és már csak a módját kellett megtalálnom, hogy áttörjem.

Nem vagyok jó kapcsolattartó (ezen is szeretnék még javítani), de részemről nincs harag, főleg nem hosszútávú. Nem érek rá haragudni. Magamra sem. Az időm annál sokkal értékesebb, minthogy mérges órákra, fröcsögésre, duzzogásra fecséreljem. A kevés kis időmet szeretném békében és boldogságban tölteni.

Számomra ez a megbocsátás. Kérlek, próbáld ki Te is: méregteleníts! :)

A blog elköltözött! Itt megtalálod a legújabb bejegyzéseket: https://megvalositas-alatt.hu

Szólj hozzá

ajánló lelki cél önfejlesztés