Többféle depresszió létezik, egynek én is részese voltam diagnózis szerint. De ez már csak a múlt. Volt rá okom? Lehet. De 18 fölött már nincs kifogás. Nem bújhatunk "sorsunk" mögé. Muszáj a kezünkbe venni az életünket, nem hagyhatjuk, hogy az érzelmi kilengéseink befolyásolják a mindennapjainkat. Át kell vennünk az irányítást önmagunk, rossz szokásaink felett!

Az én történetem: Jártam három pszichológusnál. Ebből kettőnél nem szerettem járni, nem éreztem őket hitelesnek. A harmadikkal jó volt beszélgetni, de semmi több. Sajnos olyan időben rendelt, amikor végül nem értem rá. Később lett kettő pszichiáter. Az egyiknél megtanultam relaxálni, ami nagyon jó volt, a másikkal nem igazán jutottam dűlőre. Egy beszélgetés a semmiről ennyi pénzért? Az első írt fel gyógyszert, de nem szedtem. Nem tetszett, hogy a mellékhatások szerint öngyilkosságra hajlamosaknak nem ajánlott. Akkoriban nagyon féltem, önmagamtól is, az emberektől is és a változástól is.

Jártam kineziológusnál és ingázónál is. Utána nagyon jól éreztem magam mindig. Olyanoknak főleg ajánlom, akik hisznek az ilyesmiben. Illetve ahogy a kineziológus mondta: "Én nem hiszek benne, csak tapasztalom, hogy működik". Rengeteg sikersztorit hallottam már, hogy valaki kigyógyult a rákból vagy hasonlók. És én ezt el is hiszem, örülök a gyógyulásuknak. Sajnos nekem hosszú távon egyik sem segített, de valószínűleg velem, a hozzáállásommal volt a gond - tulajdonképpen jó érzéssel gondolok rájuk vissza.

Akkor mi segít? Mindenkinek más! Lehet, hogy Neked elég egy jó pszichológus vagy megfelelő pszichiáter, mindent meg tudsz oldani a spirituális választerápiával, a kineziológussal, vagy az agykontrollal, nem tudom. Csak Te döntheted el, próbáld ki! De egy biztos (ez tapasztalat): Ne jelentsd ki többé azt, hogy depressziós vagy. Mondd inkább úgy, hogy "depressziós voltam", de jelen időben sose, mert elfogadja az agyad, és minden tevékenységedet ez az elfogadás fogja befolyásolni. Ne hagyd! Inkább azt mondd: "Depressziós voltam, de már egyre jobban vagyok"! Ahogy agykontrollos körökben mondani szokás: napról napra minden szempontból egyre jobban és jobban. :) "Egyre jobb a közérzetem, egyre könnyedebben kommunikálok az emberekkel, egyre inkább a magam ura vagyok, egyre több dologra vagyok képes"... (Agykontrollra nem jártam, de olvastam róla, és amit az olvasás alatt kipróbáltam, az működni látszik.)

Olyan könyveket olvastam és olyan közösségbe kezdtem járni, ahol arra kondicionáltak, hogy az érzelmeink nem azonosak velünk, és én döntöm el, hogyan reagálok a beérkező impulzusokra, mondatokra, cselekedetekre, stb. Nehéz dolog felügyelni a reakciónkat, nyakon csípni - főleg mielőtt még megtörténne! De mindez csak gyakorlás kérdése. Nagyon nehéz, tudom, de ne add fel! :) Mások vagyunk, mindenkire más teszi a legnagyobb hatást... :) Nagyon hálás vagyok, hogy a megfelelő helyen voltam a megfelelő időben, és nem mentem el a pozitív közeg és a könyvek mellett! Annyira, de annyira más vagyok már, mint régen! Minden olyan jó! :)

Bármilyen utat is választasz, ne felejtsd el: Nélküled nem működik! Ha csak elszenvedője vagy, de nem résztvevője, akkor semmi sem hat. Ne várd a megoldást, oldd meg - segítséggel! Találd meg a Neked megfelelő segítséget, vegyél részt, csináld meg a "házi feladatokat", légy magadhoz türelemmel - és egyszer csak azon kapod majd magad, hogy immár minden mennyivel szebb és jobb, beindultak a dolgaid, mindenki mosolyog Rád!

Kezdetnek itt vagyok én: :) Látod? :)

A blog elköltözött! Itt megtalálod a legújabb bejegyzéseket: https://megvalositas-alatt.hu